Jogi-igazgatási környezet bemutatása

1.1 Vonatkozó jogszabályi környezet

• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (Nytv.)
• 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról (Szaztv.)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.)
• 2013. évi V. törvény - a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
• 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (E-ügyintézési tv.)
• 2016. évi CXXX. törvény – a polgári perrendtartásról (Pp.)
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
• 2019. évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR)
• 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról (Nytv. vhr.)
• 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó értesítési szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, és megfizetésének szabályairól

1.2 A személyiadat- és lakcímnyilvántartás bemutatása

A nyilvántartás azokat az alapvető személyi- és lakcímadatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak az Nytv.-ben meghatározott személyi-,lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja. A nyilvántartás feladata az Nytv.-ben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása, és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.¹

Az Nytv.-ben meghatározott feladatokat

1. a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv látja el.
2. Állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.
3. Anyakönyvvezető közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében, valamint a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott személyek állandó személyazonosító igazolványának kiadásában.
4. Állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja az Nytv. 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
5. Hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
6. A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben.

1.3 Az Nytv. személyi hatálya²

A nyilvántartásban az alábbi személyek adatai kerülnek nyilvántartásra:

1. Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és – azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján nemzetgazdasági érdekből adott ki nemzeti letelepedési engedélyt – a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,
3. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése vagy az 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és
4. - a törvényben meghatározott esetekben – a külföldön élő magyar állampolgárok.

1.4 Lakcímbejelentés

Az Nytv. 26. § (1) bekezdése alapján a Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés). Az Nytv. vhr. 29. § (1)-(2) és (4) bekezdései alapján a polgár a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerinti jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnél, bármely járási hivatalnál bejelentheti. A lakcímbejelentésről a járási hivatal állítja ki és adja át vagy kézbesíti a hatósági igazolványt a polgár részére. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg.

1.4.1 Releváns fogalmak³

1. Polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím);
2. polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs – megszáll;
3. polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;
4. járási hivatal: ellátja⁴ a lakcímbejelentéssel összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat valamint végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat.

5. szállásadó fogalma: szállásadónak minősül az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani. Az Nytv. vhr. 33. § (1)-(2) bekezdései alapján a lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

   • a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;
   • az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);
   • a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;
   • a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.

Szállásadó továbbá

• a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;
• a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.

1.4.2 Eljárási képesség

Az eljárási képesség jelentésének megértéséhez alapvetően először a cselekvőképesség fogalmát szükséges egyértelműsíteni. A cselekvőképesség fogalmát a Ptk. határozza meg. Azt a természetes személyt kell cselekvőképesnek tekinteni, aki maga tehet jognyilatkozatot (például bejelentheti a lakóhelyét egy hatóság előtt) és nem csak passzív alanya a jogviszonyoknak. A jogalkotó a cselekvőképességet az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség mértéke szerint differenciálja. A cselekvőképességnek ennek értelmében három fokozata van:

• (teljes) cselekvőképesség;
• a cselekvőképesség részleges korlátozottsága;
• a cselekvőképesség teljes korlátozottsága.

A Ptk. 2:8. § (1) bekezdése értelmében minden ember cselekvőképes, a cselekvőképességet csak a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete korlátozhatja. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül – többek között – tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja.

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt. A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

Az Ákr. 12. §-a értelmében természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül.

Az eljárási képesség ellenőrzése érdekében meg kell állapítani, hogy a lakcímbejelentés esetén az eljáró személy

• cselekvőképes,
• a bíróság nem helyezte cselekvőképességet érintő gondnokság alá,
• a tartózkodási hely ügyintézéséhez nagykorú vagy legalább a 14. életévét betöltötte.

Az Nytv. vhr. 31. § (1) bekezdése alapján a polgár lakcímbejelentési kötelezettségét

• személyesen, vagy
• törvényes képviselője vagy
• meghatalmazottja útján

teljesítheti.

Az Nytv. vhr. 31. § (3) bekezdése alapján a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyével kapcsolatos ügyeket saját maga intézheti.

Meghatalmazással történő képviselet esetén a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba⁵ kell foglalni.

A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha különösen:⁶

• a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
• két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
• az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti.

Az informatikai rendszer igénybevételével előállított lakcímbejelentés iránti kérelem - jogszabályban meghatározott adatokon kívül - tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából.

1.4.3 Lakcímbejelentés teljesítése

A Magyarország területén élő, az Nytv. hatálya alá tartozó polgár köteles a lakó- valamint a tartózkodási helyében bekövetkezett változást 3 munkanapon belül bejelenteni. A lakcímbejelentés személyesen⁷, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja által, továbbá elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján teljesíthető.⁸

A lakcímbejelentésre jogosult:

• a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy egyedüli haszonélvezője,
• aki olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja (pl.: bérleti szerződés vagy szívességi lakáshasználati szerződés), vagy a szállásadó a lakcímbejelentéséhez előzetesen hozzájárult,
• a bejelentést egyetlen bejelentésre kötelezett is teljesítheti az együtt költöző valamennyi hozzátartozó nevében,
• a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője (egy szülő is elegendő), illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti,
• az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik,
• az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik,
• a munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a szállásadónak minősülő személy (képviselője) is megteheti,
• a hajléktalanszálláson 10 napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított 10. napot követő 24 órán belül be kell jelentenie,
• 14. életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyét törvényes képviselője nélkül, saját maga is bejelentheti.

A személyes ügyintézéshez szükséges:

• személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély)

• személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány hiányában

  1. bevándorolt esetében a véglegessé vált bevándorlási engedély,
  2. a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,
  3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,
  4. menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező véglegessé vált határozat.
• előző lakcímigazolvány (leadás után érvénytelenítésre kerül)
• kitöltött lakcímbejelentő lap (papíralapú formanyomtatvány)

A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli:

1. természetes személyazonosító adatait (polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve);
2. állampolgárságát;
3. személyi azonosítóját;
4. előző lakcímét;
5. új lakcímét;
6. jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.
7. a bejelentés időpontját;

Ha bejelentő a lakás használatára feljogosító érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, akkor ezen okiratot a bejelentés során a lakcímbejelentő lappal együtt kell az eljáró szervnek benyújtani.

Az Nytv. 27. § (2)-(3) bekezdései alapján a polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

Az Nytv. 26. § (1a), (1b) és (1c) bekezdései alapján a lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya.

Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában

• a polgár érvényes személyazonosító igazolványa helyett személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvánnyal igazolja, vagy
• a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn,

a lakcímadatot jogszabályban meghatározott eljárásban utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni.

Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.

Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja. A járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

Az Nytv. vhr. 34. § (1) bekezdése szerint a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok - és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle - alapján ellenőrzi. A bejelentkezést el kell utasítani, ha

1. a bejelentett lakcím nem valós,
2. - az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában⁹ és (3) bekezdésében¹⁰ foglalt kivétellel - a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá,
3. - az Nytv. 27/C. §-ában¹¹ meghatározott kivétellel - a szállásadó címnyilvántartásba bejegyzett szállásadói nyilatkozatának megfelelő, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik,
4. a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn, vagy
5. a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

1.4.4 Elektronikus lakcímbejelentés

Az Nytv. vhr. 40. §-a alapján a bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, ha

1. a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,
2. a szállásadó a lakcímbejelentéshez az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b)¹² pontja alapján elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult,
3. az Nytv. 27/A. § (3)¹³ bekezdésében meghatározott okiratot csatolja, vagy
4. csatolja a szállásadó hozzájárulását, illetve több szállásadó esetén a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó nyilatkozatát a többi szállásadó hozzájárulásáról.

Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentés akkor is benyújtható, ha a szállásadó a szállásadói hozzájárulását a rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY) tette meg.

Az elektronikus lakcímbejelentési eljárás során a rendszer sajátosságaiból adódóan a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

1. A lakcímbejelentési kötelezettséget a bejelentő, illetve a meghatalmazott vagy a törvényes képviselő teljesíti, a képviseleti jogosultságot a rendelkezési nyilvántartásban tett nyilatkozat igazolja.
2. A lakcímbejelentést az Nytv. vhr. 3a. számú mellékletében előírt adattartalommal kell teljesíteni.

3. A kérelmet el kell utasítani, ha

   • a bejelentett lakcím nem valós,
   • a szállásadó elektronikus kapcsolattartás útján tett előzetes hozzájárulása hiányzik, vagy a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn,
   • a bejelentés egyéb okból nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
4. A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, valamint a kiadott hatósági igazolványt a polgár választása szerint személyesen adja át, vagy hivatalos iratként kézbesíti.
5. A lakcímbejelentés időpontja a bejelentés benyújtásának napja.
6. Egyéb dokumentum csatolását (meghatalmazás, szállásadói nyilatkozat) teszi lehetővé.
7. Település szintű lakóhely nem jelenthető be.

A fentiek alapján szükséges ellenőrizni:

• ingatlannyilvántartás alapján, ki minősül szállásadónak;
• szállásadó hozzájárulásának meglétét személyiadat- és lakcímnyilvántartásban és rendelkezési nyilvántartásban;
• több szállásadó esetén, a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatát.

1.4.5 Szállásadó

A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges. Az Nytv. 27/A. § (1) bekezdése alapján a szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

1. a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
2. a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

Ha a szállásadó nem él a nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg. Az előzőektől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes, teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

1.4.6 Értesítési szolgáltatás szállásadó részére

Az Nytv. 27/B. §-a alapján a szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér. Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

A lakcímbejelentésről szóló értesítésért ingatlanonként évente az alábbi összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni:

1. levélben történő értesítésért: 3600 Ft/év,
2. telefax útján történő értesítésért: 3300 Ft/év,
3. e-mail útján történő értesítésért: 3300 Ft/év,
4. szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján történő értesítésért: 3600 Ft/év,
5. kombinált szolgáltatás (szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás és e-mail) útján történő értesítésért: 4100 Ft/év.¹⁴

Egyidejűleg több értesítés típus is igényelhető. Az igazgatási szolgáltatási díj egy ingatlan egy évre vonatkozó figyelését tartalmazza, valamint korlátlan darabszámú értesítés küldését az igénylő által választott módon vagy módokon.

Az értesítési szolgáltatás megszűnik

1. ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,
2. a nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy
3. az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

1.4.7 Illeték

A lakcímbejelentési eljárás és ennek részeként a lakcímigazolvány kiállítása illeték- és díjmentes.

1.5 Érvénytelenítés, fiktiválás

Az Nytv. 26. § (5), (5a) és (5b) bekezdése alapján érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották. Érvénytelen továbbá a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

Ha az érvénytelenítéssel vagy „fiktív” jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, akkor megállapítja a lakcím érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.¹⁵

A jegyző, illetve a járási hivatal az eljárása során a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

A bíróság vagy más hatóság - ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, a polgárt „lakcím nélküli”-ként kell kezelni.¹⁶

A lakcím érvénytelenítése vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.¹⁷

1.6 A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány fogalma, kiállítása, pótlása

A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa. Az Nytv. 13. § (2) bekezdése értelmében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza:

1. a polgár természetes személyazonosító adatait,¹⁸
2. lakcímét (a lentiekben meghatározott kivétellel)
3. személyi azonosítóját,
4. az okmány azonosítóját, valamint
5. tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

Honosított vagy visszahonosított, külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik¹⁹, ha

• arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;
• arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor;
• a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;
• a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását;
• arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor;
• arra az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a házasságkötése során választott - a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő - házassági nevének nyilvántartásba vétele miatt kerül sor;
• a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését.

Az érintett polgár kérelmére²⁰ akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

• személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak;
• a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés);
• hatósági igazolványa megrongálódott;
• 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri.

A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a telefonszámot nem tartalmazza. Nem kezdeményezhető az okmány pótlása, ha az okmányon szereplő adatok nem egyeznek meg a kérelem benyújtásakor a nyilvántartásban lévő adatokkal.

Nem pótolható a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány, vagyis elektronikus kérelem nem nyújtható be, ha az okmány, elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése korábban már bejelentésre került és ezáltal a nyilvántartásban érvénytelen a pótolni kívánt okmány.